12/01/2014

04

Mindjárt ki****** ******* ** utcára. Damn boy-o, what a story-eh. Internal affairs. Gondolatban még nem tudom ezt az elmúlt két hónapot felgöngyölíteni. Szóval a reggel megkapott dokumentáció kiváltotta reakcióimat ehelyett favágással vezetem le. Ja meg kezdek félni az alvástól. És sokszor álmodom. Mintha valamelyik párhuzamos univerzumban élő énembe tekintenék bele. Most például egy kis kikötőbéli elhagyatott romos könyvtár padlásán ittunk, és gyermekded gondolkodásommal magyaráztam, hogy mennyibe kerülhet az a húszcenti vastag orvosi könyv. Aztán meg a kezembe vettem egy másik könyvet, mint szép emlék, aminek valami Coelho forma borítója volt, viszont biztosan nem az, és x mondta, hogy ez igen, azt ő maga is preferálja, az egyik kedvence, és hogy az író nagy mester. Mindezt felhővel szűrt őszi okkersárgás napfényben, miközben langyos szellő simogatja fákat. Vajon ő is átnéz néha? Meseszép kis mese mindez az egész. Mindjárt jön a karácsony. Bordák és keveredések. Egyébiránt, nem töröltem semmit, csak levettem innen, a többi a merevlemezen múlik, én fellélegeztem, és blogspoton keresztül tanulok célbaszarni úgy, hogy közben nem célzok. Mily jelentéktelen. De úgy igazán.


-Nem kérsz egy kis levest?
-Reggelire só meg meleg víz? Menj már a picsába!
Családi quickscope.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése