4/11/2015

a következő szám

Nehéz szavakba rendezni ami volt, aztán ugye ami volt az már nincs, és amikor így be vagyok baszva, mert kigondolom, hogy megcsinálom az év első forralt borát, a hideg napoknak búcsút intve, el is köszönve, meg is köszöntve, anyámék meg nem kérnek, a többiek csak egy szó, a szegfűszeg pedig elfogyott, akkor kicsit úgy minden felelevenül, amit valamikor még csinálni szoktam, csak már nem. Persze helyette itt van minden más, csak semmi. Alex felbassza a legvastagabb farönköt is a platóra, tehát nyilván nem tartós tejet iszik. Látszólag neki ennyi elég, és én is azt játszom. Hogy engem most érdekel az, hogy igazat beszélsz-e, holott a sztorid ugyanolyan jó akkor is, ha csak kitaláltad. Mintha érdekelne mire koldulsz, vagy hogy mi a sorsom. A tiéd érdekesebb, mert téged érdekel, aggódsz érte. Adok én neked. Ilyenkor fogékony az ember, és ilyenkor a legkevésbé élhető az élet. Raktárnyi rosszaság van a részegség-raktáramban. Közösülni kell. Meg hát az is.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése